Ez a mi
történetünk

Pénzes Lilla - menhelyvezető
& Papamaci

A kezdetek

Alapítónk Sorger György akit az állatvédelemben mindenki Papamaciként ismer. Papamaci Alapítvány névadójaként, menhelye eredetileg idős kutyák számára jött létre, de az évek során ez változott, mostanra már minden korosztály és fajta is képviselteti magát.
Papamaci hosszú szakmai múltra tekint vissza, több mint 20 éve menti az állatokat. Egy másik alapítványnál tanulta az alapokat, 4 évig önkénteskedett, majd ennél az alapítványnál még 4 évig dolgozott, miközben jó kapcsolatot épített ki más szervezetekkel, fajtamentőkkel. Kezdetben a mentéseket a Papamaci Panziója bevételéből fedezte nagyrészt, illetve (amíg volt) saját erőből. A panzió nonprofit, leginkább más állatmentők egyébként elhelyezni nem tudott kutyáit fogadta, nagyon kedvezményes áron.

A jelen

Menhelyünk másfél éve költözött át Kálba Gyöngyöshalászról, ahol 9 évig béreltük a területet, de a tulajdonos értékesítette a bérleményünket. Mivel már akkor is 140 kutyának adtunk otthont – úgy döntöttünk, hogy nem adjuk fel és nagy lépésre szántuk el magunkat. Kálban találtunk megfelelő telket, de mivel ott semmilyen infrastruktúra nem állt rendelkezésre,  a jelenlegi menhelyet a nulláról kezdtük el újra felépíteni. Mivel az Alapítványnak nem volt elegendő forrása, a telket Papamaci a saját pénzéből vásárolta, még a pesti házát is kénytelen volt eladni, hogy az általa mentett állatoknak további lehetőséget biztosítson egy új életre. Papamaci jelenleg is a kutyákkal él a telepen, és bár vannak könnyebb és nehezebb napok, élethivatásként folytatja a munkáját. A fejlesztések jelenleg is zajlanak, miközben a mentések száma nem csökken, és az állatorvosi, rezsi- és működési kiadások folyamatos terhet jelentenek. Csapatunk akkor bővült, amikor megkezdtük a káli menhely működtetését. Új segítőnk Lilla lett, aki szintén egy másik állatmenhely alapítványánál kezdte, ahol 4 évig dolgozott. Mára már ő a menhelyvezető, aki nagy szakmai múltra tekint vissza. Ugyanúgy dolgozik a kutyák ellátásában, mentésében, sőt még az ivartalanításoknál is asszisztál, Maci koránál fogva őt jelölte meg örökösének. Másik segítőnk Adri, teljesen más szakmai területről, munka helyett hivatást keresve érkezett a csapatba, hatalmas tenni akarással és kitartással. A mindennapi teendők mellett, innovatív meglátásaival, kreativitással színesíti a hármast. A heti 7 napot igénylő feladatokat így 3-an egymás között megosztva, sokszor túlterhelve gondozzuk az öreg, beteg, sérült vagy kölyökkutyákat. 

A menhely

A gyepmesteri telep és a menhely közti különbség az, hogy a kutyákat az egyik sok esetben halálba küldi (tisztelet a kivételnek), a másik meg gazdisodni. Sokan elfelejtik ezt, pedig lényeges különbség! Nálunk „örök kenyér” jár minden gondozottunknak, akár mennyire idős és örökbefogadási szempontból hátrányos küllemű is. A gondozásunkba vett állatokon minden esetben először is állatorvosi szűréseket végzünk, majd két hétig karanténozzuk, s ha ez idő alatt betegséget nem tapasztalunk náluk, azonnali ivartalanításra visszük. Nálunk kitétel, hogy csak ivartalanított állatokat adunk örökbe.

Büszkék vagyunk rá, hogy menhelyünkön sok más menhellyel ellentétben, nálunk a szokásostól sokkal nagyobb,  50 nm²-esek a kennelek, amelynek 1/3-a fedett az elkészült tetőszerkezetnek köszönhetően, így a kutyák már nem áznak esőben, nem kapnak hőgutát nyáron. A telephelyet a mai napig folyamatosan fejlesztjük az anyagi lehetőségeinkhez mérten, de nagyon sok tervünk van még a jövőre nézve, aminek még közel sem értünk a végére. 

Itt még a menhely részleteiről lehetne írni…

Az állatorvosi ellátást igénylő kutyákat, sok éve Maglódra hordjuk állatorvoshoz, akinek szakmai tudását nagyra értékeljük és akiben teljes mértékben megbízunk. Illetve az egyszerűbb, kisebb léptékű orvosi ellátásokat (mint például oltások, chipelés, ivartalanítás, kezelések) az egyik kuratóriumi tagunk látja el, aki szintén állatorvos, így a kutyák egészsége folyamatosan biztosítva van. 

A jövőt tekintve

Mivel Magyarországon kizárólag a 45 napig életben tartásra kötelezett sintértelepek kapnak állami támogatást, mi állatvédő szervezetként nem. Csupán az egyetlen önkormányzati megbízási díjunkból, az adó 1%-ból és eseti adományokból tudunk gondoskodni az egyidejűleg 120-130 fős állományunkról. Korábban sokszor kiemeltük, hogy nem szeretünk kéregetni, viszont mára már sajnos oda jutottunk hogy azt kell mondjuk, szívesen fogadunk bármilyen adományt. A több éves kapcsolati rendszerünknek hála az élelmezési ellátásunk megoldott, de nagyon nagy szükségünk van sok más egyéb segítségre, és ne tévesszen meg a csili-vili weboldalunk sem, hiszen azt is egy adományként kaptuk az egyik önkéntesünktől.

Örülnénk ha
találkoznánk Veled!

Gyere el hozzánk egy önkéntes vagy egy sétáltató napon és láss bele a menhely hétköznapjaiba! Sokszor kapjuk a visszajelzéseket látogatóinktól, hogy a menhelyen szerzett élményektől megváltozott bennük valami, átértékelődtek a prioritások. Ha részese lennél valamelyik napunknak, csatlakozz hozzánk, és segítsd a világ legtisztább érző lelkű lényeit velünk együtt! Szívesen várjuk a középiskolai diákokat is az 50 óra kötelező közösségi szolgálat teljesítésére, hogy velük is megismertethessük a felelős állattartás alapjait.

A legkisebb is óriási segítség nekünk!

Válassz minket az adód 1%-od gazdijának